A rendelkezésre álló források szerint a településen már a XVII. században szervezett iskolai oktatás folyt. A református egyház anyakönyvének tanúsága szerint az első említés tanítóról ( iskolamester, rektor) 1635-ből származik. Sajnos ez az anyakönyv elve- szett, így bővebbet erről nem tudunk. Az első fennmaradt adat 1699 -ből való. 1699 -től 1780-ig terjedő időszak anyakönyvei részben megsemmisültek, részben levéltárba kerültek. 1780-tól már gyakran találkozunk az anyakönyvekben tanítók nevével. A rendelkezésre álló írásos dokumentumok szerint gyakori volt az egyház vezetői és a tanítók közötti ellentét az iskola állapotával kapcsolatban. A XIX. század közepén kiadott körlevelek az oktatás helyzetének hathatós változtatásáról szólnak. Az oktatás óriási határköve az 1890-es évekre esik Nagyecseden. A tankötelesek száma, az iskola állapota szükségszerűvé teszi az oktatás új alapokra történő helyezését. A problémát az egyházközösség állami támogatással szeretné megoldani. Az állami iskola gondolatát az 1557/1896 szám alatti kérelem veti fel. Az ügy lelkes szorgalmazója Berey József református lelkész. A rohamosan romló állapotok a századforduló táján az iskola bezárását jelenthetik. Ez az állapot is hozzájárult ahhoz, hogy a közel egy évtizedes törekvést 1903-ban siker koronázza. 1903-tól működik állami iskola. Kezdetben sok előítélet volt jellemző. Az iskola első igazgatója Téglás Lajos volt. Az induláskor 400-500 tanulót vettek fel. A tanerő 6 főből állt. Ez a létszám jelentősen 1927-1928-ban változott meg. A tanulói létszám 737 fő volt , 16 tanulócsoportban 16 nevelő irányításával. Ez tette indokolttá, hogy újabb emeletet építsenek , s az azt követő években két külső iskolát. 1930-ban a tanulói létszám 1005 ,23 tanulócsoport , 22 tanító. Az 1956/57- es tanévtől kezdve továbbképző iskola is működött 2-3 osztállyal. Az 1959/60-as tanévben ismét iskolabővítésre volt szükség. Új egyemeletes épületet építenek 8 tanteremmel, zenetermekkel. Ekkor kezdte meg működését a zenei tagozat, hogy a község tehetséges gyermekei zeneileg is képezhessék magukat. A tagozat létrejötte Dancs Lajos áldozatos munkájának köszönhető. Ebben az épületben kapott helyet a korszerű oktató-nevelő munkát segítő audiovizuális terem. A településen 1963-tól gimnázium működött. Két tanéven keresztül a gimnáziumi oktatás az általános iskola falai között kapott helyet. Az évek során a tanulói létszám növekedése, az oktatás területén jelentkező változások ismét komoly döntés elé állították a település, járás, a megye vezetőit. Az iskolai oktatás sokáig váltott műszakban folyt a központi épületben. A külső iskolák helyzetét ez nem érintette. A helyzet tarthatatlansága indokolttá tette az új iskola építését. A probléma megoldása több éven át vajúdott. Az akkor döntési helyzetben lévők helytelen határozata értelmében megszüntették a gimnáziumot, és épületét az általános iskola kapta meg. Így vált lehetővé az egyműszakos oktatás, majd a tanulói létszám csökkenése miatt megszűntek a külső iskolák. 1984-től az intézmény a település két pontján működik egy igazgatás alatt. Az alsó tagozat a régi oktatási épületekben (Rákóczi, Wesselényi út) A Wesselényi úti épületben tanulnak az eltérő tantervű tagozat tanulói. Ez a tagozat három évtizede működik. A hangszeres oktatás is szintén ebben az épületben történik. Az iskolai könyvtár a Rákóczi úti iskolában található. A felső tagozat a Rózsás út 1. szám alatt nyert elhelyezést. Az intézmény központi irányítása is innen történik. Szaktanterem hálózat van kiépítve. Itt található a konyha épülete, valamint a tankonyha és a korszerű nyelvi labor is. Udvarában a Fűvészkert csodálatos látvány. Iskolánk tanulói és nevelői létszámát tekintve a megye legnagyobb intézményei közé tartozik. Tanulói a képességüket és a szociális hátteret tekintve heterogén összetételűek. Az utóbbi években tanulmányi versenyeken egyre több és jobb eredményt érnek el tanulóink. Országos győzteseink is vannak. 1988-ban iskolánk Dancs Lajos nevét vette fel.

Iskolánk rövid története